Védőnői szolgálat

Védőnői tevékenység

A védőnő az egészségügyi alapellátásban dolgozó, felsőfokú végzettségű, önálló preventív tevékenységre kiképzett egészségügyi szakember, aki

  • meghatározott földrajzi területen a védőnői körzetben – területi védőnőként-
  • az oktatási-nevelési intézményben -iskola védőnőként -,
  • vagy városokban, ahol kórház működik, kórházi védőnőként dolgozik.

A “védőnő” elnevezés arra utal, hogy tulajdonosa valakit valamilyen fenyegető veszélytől igyekszik megóvni, valakinek az érdekét pártolja, nehéz helyzetében segítséget igyekszik számára biztosítani. A védőnő munkája tehát a megelőzés a prevenció.

A védőnőképzés ma már négy éves, melynek az a célja, hogy a védőnő megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezzen a családközpontú, korszerű védőnői gondozás elvének és gyakorlatának alkalmazásához.

A védőnő munkáját az orvossal együttműködve, nagyfokú önállósággal végzi.

Az iskolai védőnő feladatai

Alapszűrések végzése

  • testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat)
  • pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés,
  • érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás),
  • mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások),
  • golyvaszűrés,
  • vérnyomásmérés.


Továbbá:

  • A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.
  • Elsősegélynyújtás
  • Az orvosi vizsgálatok előkészítése
  • A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
  • A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
  • Részvétel az egészségtan oktatásában (elsősorban az alábbi témákban: az egészséggel kapcsolatos alapismeretek oktatása, személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás, szenvedélybetegségek megelőzése)
  • Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
  • Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
  • Pályaválasztás segítése
  • Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.)
  • Egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel, különös tekintettel a serdülőkori változásokra, krízisekre
  • Krónikus beteg és fogyatékkal élő tanulók életvitelének segítése, közösségi integrációjának segítése, szükség szerinti gondozása
  • Tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről
  • A gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén.

A védőnői kompetencia köre

A védőnő működésének hatáskörét (kompetenciáját) azok a jogok, felhatalmazások alkotják, amelyek alapján a védőnő – saját munkaterületén – döntésre jogosult. Kompetenciája csak az információnyújtásig, véleményezésig, javaslattételig terjed ki.

A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett családlátogatás lehetőséget nyújt a család környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben felismerhetők az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezők, melyek alapján a gondozás célját, módszereit meg lehet választani.

A védőnői tanácsadás lehetőséget biztosít a család, a lakosság számára, hogy a védőnő elérhető legyen.

A gyermekvédelemben a védőnői hálózat elsődleges szerepe, mint jelző rendszer fogalmazódik meg. Ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjék fontos, hogy a védőnő nagyon korán tudomást szerezzen, felismerje a család működésének zavarait, problémáit annak érdekében, hogy a maga kompetenciájának vonatkozásában biztosítsa a szükséges gondozást, tanácsadást, információt, segítséget, támogatást.

A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi vezető védőnője látja el.